Leírás
A közönséges datolyapálmához nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb. A magányos, el nem ágazó törzs alapját a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse.az élőhelyén jellemzően 10–12 méter (legfeljebb 20 méter) magas.Hazánkban dézsás növényként tartjuk.Természetesen ezt a magasságot nem éri el,de jól tartva,tekintélyes méretet érhet el.A hatalmas koronában összetett levelek felfelé törnek és kecsesen visszahajlanak.A legalsó levélkepárok tövisekké módosulnak. A lombkorona színe az olajzöldtől a sötétzöldig változhat; a közönséges datolyapálmával keresztezett példányoké kékes árnyalatú.A levelek hónaljában fejlődő, impozáns, 90–120 centiméteres, sárga vagy világos narancssárga bugavirágzatot csónakszerű buroklevél takarja.A beérett,narancsszínű termései ugyan ehetőek,de messze elmarad az ízük a datolyapálmáétól.
Fényigényes,de elviseli a félárnyékos helyeket is.De fontos tudni,hogy a lakásból kihelyezve,szoktatni kell a tűző napfényhez.Nem kifejezetten vízigényes.Kedveli a tápanyagban gazdag talajt.Az első 2-3 évében kedveli az enyhén savanyúbb talajokat,majd idősebb korban az enyhén meszes talajokat.
Nem télálló!De a gyengébb fagyokat még elviseli(maximum -4°C).De ez csak az idősebb példányokra igaz.
Téli időszakban érdemes világos helyen 12–14 °C-on tartani.Ilyenkor az öntöző vizét is mérsékeljük.
